Nem álltam mérlegre reggel, fél négyig dolgoztam hajnalban, nem lett volna értelme, még ha bátorságom lett volna is.
Ettem kábé 1.700 kalóriát, tüzifát pakoltam, most pedig megyek aludni.
Nem álltam mérlegre reggel, fél négyig dolgoztam hajnalban, nem lett volna értelme, még ha bátorságom lett volna is.
Ettem kábé 1.700 kalóriát, tüzifát pakoltam, most pedig megyek aludni.
A mai már igazi nap volt - bár ettől még nem hiszem, hogy holnap mérlegre mernék állni, bár ki tudja, majd meglátom.
Az ebéd édeskrumpli püré volt és csirke nuggets, de ma már számolva, a vacsora pedig mézes pirítós. A mozgás a tüzifa-behordás folytatása (ez eltart még 2-3 napig). Hasprogram 20, mert tegnap nem bírtam végigcsinálni a 23-at, úgyhogy visszavettem.
Hát, ennyi.
A mai nap még mindig kicsit szétcsúszós volt, tegnap is éjjel fél háromig dolgoztam, és az előző kimaradt éjszakával együtt ez már sok volt. Úgyhogy eleve később keltem - máskor hét körül már kint van a napi üzenet, ma asszem 9 óra is volt -, de aztán vissza is feküdtem aludni, fél 12-kor keltem fel, és tudod mit? Jól esett. És rám fért.
Úgyhogy annyit csináltam csak meg ma munka fronton, ami már a körmömre égett, meg egy kicsit hordtam be a pénteken érkezett tüzifából a garázsba - ez volt az edzés.
A hasprogram fél 23 volt, az evés kicsit összevissza. Nem mértem a kaját, és biztos többet ettem, mint a fogyós mennyiség, de nem volt zabálás, csak egy normális evés. Este még szívesen ettem volna édeskrumpli-pürét ahhoz a fagyasztott pulyka-nuggetshez, amit tegnap vettem, de végül csak magában ettem pár darabot, és inkább egy kamu-leves volt a vacsora. Ennyi józanság fért belém - finom lesz az holnap is.
Fájt a fejem is ma, ami nyilván a tegnapi mérgezés másnapossága volt.
Na jó, ezt a napot bebuktam. Számítottam rá, sőt, talán készültem is, de azt azért nem gondoltam, hogy ennyire elszúrom. Sajnálom persze, de úgy vagyok vele, hogy régen volt ilyen, hát ez van.
Az is igaz, hogy még a pénz-motivációm is elromlott, az volt a baj, hogy miután elköltöttem a DM-ben 14ezer Ft-ot, utána már nem motivált, hogy spóroljak arcápolásra, mikor mostanában nem tervezek ilyesmire költeni - ugyebár...
Szóval kérem volt itt sütemény, gyümölcsjoghurt, pogácsa, virsli kenyérrel. Két óra alvás után, egész napos rohangáslásban..
A mozgás viszont megvolt iszonyú nagy csomaggal, és 23 hasprogram (tegnap is volt 22), de most nem növeljük kicsit, mert ez már nehéz volt.
Viszont jó hír: ma is vettem kicsit, de jövő héten érkezik 10 kiló édeskrumpli. Nagyon szeretem a fogyókúrámba beépíteni, mert édes is, sós is, főételtől nasinak, akármire, és sokféleképpen elkészíthető. Úgyhogy most lesz minimum sok édeskrumpli krémleves, és az nagyon hasznos. Alacsony kalóriatartalom, sok tápanyag, és finom.
Milyen szó ez már ? :D :D :D
Ma nem volt türelmem semmilyen komoly dologhoz. Két SVT volt ma, széttörte a napot, az egyik kereken délben volt, előtte enni, még nem lehet(ett volna), utána meg egy első alkalmas SVT után (2,5 óra) már nagyon ki lettem volna.
Szóval főztem, de olajban sült krumplit, és tejberizst. Az életem többi komoly részét sem csináltam. Talán titokban úgy voltam vele, hogy hamarosan úgyse lesz pihenés egy darabig :D
Holnap reggel hétkor már hozzák a tüzifát, utána utazom, és még este SVT, szóval elég szétesős lesz a nap. Nem ígérek (magamnak) semmit.
Ja, megvolt a mérés, 86,5 kg, a centik maradtak. Ezt az egy-két napot meg helyrehozom hétfőig ;)
Reggel ráálltam a mérlegre, 85,9 kilót mutatott, húúú, duuuurva. Úgy értem, nem logikus, hogy majdnem másfél kilóval mutat kevesebbet (szándékosan nem azt írtam, hogy "vagyok kevesebb"), egy hét alatt. Nem is hiszem el igazán, meglátjuk. Két okra gondolok. Vagy ez az intenzív lelki tisztítási folyamat (ami persze nem most kezdődött, hanem évekkel ezelőtt) most ért be. Vagy azok a vízhajtó jellegű teák, amiket az ödémás szemem miatt iszom, ennyire működnek (a szememen nem, csak mondom). De máshol talán igen, talán rejtett megkötött vizeket enged el a testem.
Lepotyogott az utolsó pörköcske is, és megérkezett a naptej is, szóval ma kimehettem FÉNYES nappal sétálni. Össze is jött 4.700 lépés.
Elfogyott a spenót ebédre, vacsorára nem volt kedvem komolyabb kaját összerakni (hideg kaja meg régóta nincs itthon), és már napok óta fel-feljött az ötlet, csináltam egy pudingot. Aminek persze megint az lett a vége, hogy maradt 150 kalóriám, de ebbe csak nagyon szűken fér egy semmi-leves, és különben is már elmosogattam. Lehet, hogy egy édeítős-kakaót összedobok, hogy tudjak aludni.
Holnap mérés. Igyekszem időben aludni :P
Ki kéne számolnom, hányadik lépcsőn vagyok...
Semmi extra, sima nap volt. A menü reggel zabkása volt, mert a postázás miatt lecsúsztam a reggeli időt, az ebéd és a vacsora spenót, főtt krumpli, tükörtojás.
Annyira örülök ennek az új nőcis hobbinak (arcápolás, smink), mert teljesen tele van vele a fejem. Szóval az az "úgy ennék valamit" teljesen kiszorult belőle. Meghallom néha az ilyen-olyan muzsikálós autókat, olyankor még mindig megállok minden alkalommal végiggondolni, kellene-e valami (úgy értem: na, ha akarsz valamit, akkor most itt a lehetőség), de aztán az a vége, hogy nem kell semmi.
Nem volt kedvem tornázni, el akartam menni sétálni szürkületkor, de jött a tetőjavító ember, aztán beszéltem a fiammal, szóval lecsúsztam róla. Szóval szívesen kihagytam volna. Na ilyenkor az a trükköm, hogy a Habiticában akkor jár pont, ha este nyolcig megcsinálom az edzést, de ha azt fontolgatom, hogy hagyom inkább a fenébe, majd holnap, és a végén mégis tornázom, akkor mindegy, hány óra, megérdemlem a pontot. Na a mai is ilyen nap lett, YT videót néztem, és mellette csináltam azt a tudodmelyik edzést, 20 percet, plusz 21 (igen, eggyel több :D ) hasprogram.
Reggel 86,2 kg voltam. Nem hivatalosan :) .
Na ez a nap elég kesze-kusza volt... Nem rossz, csak olyan össze-vissza.
Reggel megvolt a mérés, és láss csodát, maradt 86,6 kg.
Hát ilyen szép értékek már régen voltak, ez bizony több, mint 4 kg. Reggel, mikor ruhát kerestem a szekrényben, az egyik pulcsi felé nyúltam, de aztán arra gondoltam, hogy ááá, nem szeretem, kényelmetlen, felcsúszik a derekamon. De aztán eszembe jutott, hogy mióta legutóbb rajtam volt, azóta lement ám pár centi. És tényleg. Nem forog el rajtam, de azért már nem figyelek fel rá napközben, nem kell húzkodni. Ami elforog, az a melegítőfelső, ami éppen nem volt szűk, de azért passzolt.
Megvolt ma az SVT-oldásom, előtte azon gondolkodtam, hogy fogom megfogalmazni, mi a kérdésem (kínos, na, hogy ilyen "hiúsági" ügyön ennyire ki tudok borulni), de nem volt rá szükség, röpködtek a szavak meg a negatív energiák, és magyarázat nélkül minden a helyén volt. És aztán minden a helyére került.
Tulajdonképpen nem is értem, miért vagyok úgy meglepődve - ja, most már könnyű :P -, hiszen minden, ami a női mivoltomhoz kapcsolódik, meg a testképemhez, most minden területen átalakul...
Na, szóval okosan ettem ma is, ugyanazt, mint tegnap. De mivel össze-vissza nap van, aludtam délután, emiatt meg a tetőjavító miatt minden elcsúszott, úgyhogy még mindig fent vagyok, és dolgozom. Úgyhogy most éhes vagyok, de nincs már türelmem enni. Csak egy semmilevest ehetnék, mert több okból nem vettem a mozgóboltban se kenyeret, se más egyebet, ami megfordult a fejemben, ha érted, mire... Az árára gondoltam, és arra, mennyit költöttem tegnap bőrápoló szerekre. Ha megettem volna a levest, kicsit túlléptem volna a keretet, így meg kicsit alatta maradtam.
Pilatest tornáztam, jólesett 20 perc nyújtás, és 20 volt hasprogram. Hamarosan be kell vennem a napi rutinba a hasam-kenegetést, segítségre szorul a bőröm.
Holnap, de legkésőbb szerdán megérkezik a naptej, amit rendeltem (kábé annyiba került, mint amennyit költöttem volna a mozgóboltban ma, ha veszek kenyeret, meg más egyebet, ha érted, mire... :P ), addigra nagyjából az összes pörköcske lepotyog, és végre ki lehet majd menni nappal is sétálni-gyalogolni.
Reggel 86.6 kg voltam!
Annyi előnye van ennek az arcos cirkusznak, hogy teljesen eltereli a figyelmemet a fogyásról. Már hetek óta, hiába csak múlt pénteken volt, de a készülés lelki igénybevétele is (akkor pozitív ;) :P ) figyelemelterelő. Nem a fogyáshoz szükséges műveletekről, hanem az a türelmetlenség tevődött át az arcomra, ami egyébként a fogyás mértékére irányult volna (hoppácska, micsoda kis felismerések...)
Persze vicces, hogy egyébként körbetáncoltam volna a lakást, most meg össze se rezzentem. Mondjuk az is igaz, hogy még nem hiszem el teljesen, ilyenkor még csak úgy megmutatja magát az a hatos szám, de ha már egyszer átléptük a hatásrt, akko az már meglesz rendesen is hamar.
Egyébként délre egészen rendbejöttem lelkileg, ennek örömére elmentem sétálni megint sötétedés körül, és siettem, odafelé edzés célzattal, de hazafelé hiába akartam sétálni, muszáj volt sietni, mert rámsötétedett, és félek a vadászoktól. Arra gondoltam, hogy mégiscsak jó lesz, hogy a kisszobában lakom ezen a télen. Akkor sem fűtöm egymagamban az egész házat, mikor nincs energiaválság, és nem is emiatt leszek most a nappali helyett itt, hanem mert nem kell tekintettel lenni a gyerekemre, aki eddig azért jött gyakrabban, most meg nemigen fog. És féltem, hogy egy kicsit majd nyomasztó lesz, mert ez sokkal sötétebb, mint a nappali. De most látom, hogy nagyon is jó lesz, mert igen, nyomasztó lesz, ezért menni fogok sétálni, és az pedig nagyon is jó.
A hasprogram 18 (igen, több, mint tegnap :) ).
A kajám ugyanaz volt, mint tegnap - shake reggel, paradicsomos káposzta délben és krumplis tojás este. Lehet hogy holnap is ez lesz, mert tetszett :)
Egyébként elkezdtem olyan teákat inni ezerrel, amiben vízhajtó hatású növények vannak, zöldtea, borsmenta, hibiszkus... hátha hamarabb lehúzódik az ödéma a szememről. Egyébként nem vészes, szóval Te már nem látnád meg, nem olyan, mint az első napokban, amikor úgy néztem ki, mint Vincent Crak, de azért még mindig van, és szerintem már ne legyen.
Holnap igazi mérés. Na kíváncsi vagyok :D
Most írom a tegnapi blogbejegyzést, mert a tegnapi egy szörnyű nap volt. A kezelés eredménye nem annyira tetszik, de nincs igazam, de annyira beszippantott érzelmileg, annyira bíztam benne és annyira akartam, és annyira sok volt az a perspektíva, amit kinyílni láttam általa, és az első napok után annyira nem látom, hogy teljesen összezuhantam. de a vicc az, hogy szinte az első napoktól kezdve - aminek elsősorban az az oka, hogy ez a nő nekem semmit nem mondott el, és mire elkezdtem a neten utánajárni (és megnyugodni), addigra már teljesen le voltam merülve lelkileg.
Nyilváááán
meg van ennek az oka, hogy basszus azóta tisztítok rá, és még így is lefelé megyek, szóval milyen érdekes, hogy valami nagyon nagy trutyiba nyúltam bele ezzel a kis kezeléssel... (De ezt is csak most tudom megfogalmazni, józanul, mikor már jobban vagyok, tegnap eddig se tudtam eljutni). A fizikai ok az, hogy még mindig ödémás a szemem, másoknak már rég olyan eredményük van ilyenkorra, amitől én véglegesen is boldog lennék, na mindegy. És nyilván az is nagyon benne van, hogy nagyon be vagyok zárva, Ugye nem nagyon volt szabad kimenni, csak mikor lepotyog minden pörk, na ez másnak öt nap, én még mindig pöttyös vagyok a 10. napon.
Mindegy, tegnap elmentem estefelé sétálni, rohaggggyonmegnemérdekel (úgyhogy ez volt a mozgás). Nem bírom én ezt, ez a legjobb lélekgyógyítóm, és pont most, mikor meg vagyok billenve, ezt nem használhattam. És bejelentkeztem egy SVT tisztításra, mert bár kettőt én is tisztítottam rá (úgy értem, KELLETT, azt a választ kaptam), és talán több idő múlva elég is lenne, de úgy döntöttem, hogy túlságosan érintett vagyok, kell a segítség. Ilyen nincs, hogy egy hét alatt nem tudok kijönni valamiből.
Szóval ez volt tegnap.