Most írom a tegnapi blogbejegyzést, mert a tegnapi egy szörnyű nap volt. A kezelés eredménye nem annyira tetszik, de nincs igazam, de annyira beszippantott érzelmileg, annyira bíztam benne és annyira akartam, és annyira sok volt az a perspektíva, amit kinyílni láttam általa, és az első napok után annyira nem látom, hogy teljesen összezuhantam. de a vicc az, hogy szinte az első napoktól kezdve - aminek elsősorban az az oka, hogy ez a nő nekem semmit nem mondott el, és mire elkezdtem a neten utánajárni (és megnyugodni), addigra már teljesen le voltam merülve lelkileg. 

Nyilváááán

meg van ennek az oka, hogy basszus azóta tisztítok rá, és még így is lefelé megyek, szóval milyen érdekes, hogy valami nagyon nagy trutyiba nyúltam bele ezzel a kis kezeléssel... (De ezt is csak most tudom megfogalmazni, józanul, mikor már jobban vagyok, tegnap eddig se tudtam eljutni). A fizikai ok az, hogy még mindig ödémás a szemem, másoknak már rég olyan eredményük van ilyenkorra, amitől én véglegesen is boldog lennék, na mindegy. És nyilván az is nagyon benne van, hogy nagyon be vagyok zárva, Ugye nem nagyon volt szabad kimenni, csak mikor lepotyog minden pörk, na ez másnak öt nap, én még mindig pöttyös vagyok a 10. napon.

Mindegy, tegnap elmentem estefelé sétálni, rohaggggyonmegnemérdekel (úgyhogy ez volt a mozgás). Nem bírom én ezt, ez a legjobb lélekgyógyítóm, és pont most, mikor meg vagyok billenve, ezt nem használhattam. És bejelentkeztem egy SVT tisztításra, mert bár kettőt én is tisztítottam rá (úgy értem, KELLETT, azt a választ kaptam), és talán több idő múlva elég is lenne, de úgy döntöttem, hogy túlságosan érintett vagyok, kell a segítség. Ilyen nincs, hogy egy hét alatt nem tudok kijönni valamiből.

Szóval ez volt tegnap.