Ma nincs hivatalos mérés, csak konzultációnk lesz az elszámolótársammal, úgyhogy ráugrottam a mérlegre: 85,2 kg. Valami elindult megint, onnan is sejtem, hogy többször kellett mostanában napközben aludni. Persze lehet az is, hogy bujkál bennem valami, és az is, hogy a fene se tudja már számon…

Megvolt a mérés, fogytam megint, 85,5 kg a mai eredmény. És a centik is mennek lassan, az elmúlt időszakban nem volt mozgás, észre is lehetett venni: a kiló ment, a centi nem. De pár nap megint összerántott. Vicces, hogy szinte minden nap lejátszódik a következő: napközben gondolkodom, hogy kéne…

Még nem találtam ki tökéletesen a fogyiblog vezetését, de nyilván folytatom a gondolkodást-kísérletezést, ahogy a többi dolgommal kapcsolatosan is. Ez mindig nagyon érdekes utazás, beletelik pár napba, akár egy-két hétbe is, olyan, mint egy feladvány. Ki kell találni, hogy PONTOSAN mi is az akadály,…

Szerintem jól ettem, nem mozogtam. Főztem is. Délelőtt úgy volt, hogy vendégem lesz, ezért semmibe se fogtam, de nem jött. Kora délután úgy volt, hogy messenger-beszélgetésem lesz (nem délelőtt, mert akkor ugye úgy volt, hogy vendégem lesz), de nem volt beszélgetésem sem. Viszont emiatt, hogy vártam…

Ma sokat mozogtam (tudod, a cipekedés), viszont az utolsó zűrös napom volt (reményeim szerint) az idén. Úgyhogy úgy látszik, vagy az egyik, vagy a másik: ma enni nem tudtam okosan, volt csoki, meg a boltból is vettem/ettem többet mint kellett volna. Remélem, most már visszatérek a rendes életbe…