Azért fontos főtt ételt enni minél többet, mert mondjuk a kenyér 260 kalória/10 deka, a legtöbb kalöria egy főtt ételnek max 150. Úgy értem, amit hajlandó vagyok megenni ilyenkor. Igazából bármit lehet, csak zsírban-olajban sült dolgokat nem, azt is csak azért, mert azt képtelenség mérni, és olyan dologban vagy bizonytalan, aminek 10 dekája 900 kalória - ellentétben például az almával, aminek csak 30....

Lehet, hogy ma többet ettem egy almával (30 kalória). Nehezebb, amikor nem saját főztöm van (ma sült csirkecomb volt rizibizivel), mert nem tudok pontosan számolni, úgyhogy lehet, hogy nem csinálok ilyet túl gyakran - és még holnap is ez lesz. (De legalább kényelmes :P ).

A mozgás step pad volt, mert elkezdtem nézni este a Mentőexpedíciót, amit ugyan láttam már kábé 150ezerszer, de nem lehetett félbehagyni,  és most lett vége, szóval már nem lett volna kedvem utána. Jó kis cucc a pulzusmérő, mert tudtam 135-145 körül tartani a pulzusomat, szóval nem csak kamu-mozgás volt. És utána 20 hasprogram.

Viszont most éhes vagyok, eléggé, és már semmi keretem. Nehéz úgy aludni, szóval egy fél deci tejet lehet hogy fogok inni, csak hogy csend legyen odabent...

Nagyon álmos vagyok, úgyhogy most csak kötelességből pár mondat.

A mai mozgás egy kisebb séta volt. Nagyon várom a hulahopp karikát, ma kaptam róla egy nem egyértelmű jelzést, ami jelentheti azt, hogy hétfőn érkezik, de azt is, hogy hétfőn adják fel. Sokat várok tőle. 

Gondolkodtam rajta, vajon milyen lesz a hasam, amikor lefogyok. Amikor legutóbb ilyen nehéz voltam, azt gondoltam, a hasamat csak műtéttel lehet majd helyrehozni. De aztán szépen visszahúzódott a bőr is, mire 65 kg lettem. Ez 10 évvel ezelőtt volt, szóval most mindenre IS van esély. 

Érdekes volt a mai kajám, szerintem kevesebb volt, mint a keret. Elfogyott a rakott krumpli, rendeltem két ebédet a hétvégére, a levest megettem ma vacsorára. Az a nehezítés, ha olyan kaját eszek, amit nem én főztem, hogy csak saccolni tudok. Ezt a levest úgy saccoltam, mint a sűrű zöldséglevesemet, pedig szinte csak csontleves volt, pár kockácska hússal és pici tésztával (a nevében benne volt, hogy "gazdagon", de csak a nevében). Nem baj. Egyébként túl keveset enni nem szabad, abból baj lehet (nem csak egészségügyi, az még hagyján, de a fogyást is csúnyán megakasztja), de amíg nem megyek 1.500 alá, főleg nem gyakran, addig nem lehet baj.

A hétvégén is lesz saccolás, azaz mérem a kaját, de saccolom, mennyi lehet a kalória-értéke, de azt hiszem, ebben elég jó vagyok. És végül is csak egy étkezést kell megsaccolni. A rendelésen kívül vettem káposztát, egy jó paradicsomos káposzta kinéz a közeljövőben ;)

Hát, kommentek nemigen jönnek, szóval úgy néz ki, ilyen szempontból egyedül maradtam, nem baj, talán később.

Ma mérés volt, és nagyon rendes volt a testemtől, hogy megemberelte magát, és mutatott némi fogyást a múltkori későnkelős adatokhoz képest is. (Egész héten 90 fölötti értékeket mutatott a mérleg).

Ma elég hamar elfogyott a kalóriakeretem, jaja, a rakott krumpli. A jó hír, hogy holnapra még van, és jó hír, hogy holnap elfogy. Megtörténhet, hogy holnap veszek két menüt, meglátom, attól függ, hogy szánok-e időt a szervezésére, és sikerül-e megszervezni. Dolgozni szeretnék a hétvégén, és olyankor jó, ha nem kell erre figyelni. Nem szándékos a kenyérnélküliség, csak jelzem, hogy egy hete nem volt a közelemben kenyér, és tervezem, hogy ez így is marad.

Levest végül nem főztem ma, almával és kávéfélékkel töltöttem ki azt a kis keretet, ami maradt.

Nem volt kedvem tornázni ma, úgyhogy bevetettem a Jerusalema-t, 15 perc, kíváncsi voltam, mennyire hatékony egyébként, 116-ra vitte fel a pulzusomat, hát, nem egy megterhelő, de jóvanaz. Utána 20 HP, nem esett jól, nehéz volt, de az azért volt szerintem, mert ma egész nap ültem egyébként. De tényleg. Viszont lehet, hogy ennél a 20-nál megállok most pár napra...

Az alvásra igyekszem figyelni. Arra is, hogy korábban menjek aludni a szokottnál, tegnap nagyon nehéz volt nem elkezdeni a fiam pulcsiját kötni, mikor rádöbbentem, hogy jesszus, mindjárt karácsony, bizony hozzá kell fognom, ha nem akarom, hogy csak tavaszra készüljön el. És ma délután is aludtam egy órácskát. És most mindjárt megyek aludni megint.

Ja, mert szabadnapom volt, így kikerült a napból. Ez 53 perc volt és 3,5 km - felavattam a LocusMap alkalmazást, ő tud offline a jelöletlen földutakon mérni, ahol én járok. Nem hiszem, hogy gyakran fogom használni, a természetben-sétálásnak éppen az az értelme, hogy nincs nálad telefon, és kiszakadsz az életből.Mondjuk ma pont nem erről szólt, hanem alexandereztem végig, éreztem is, ahogy nyúlnak a beállt combizmaim, és került lassan helyére a forgóm. De a térdeimet még mindig érzem. Szeretem, hogy ősz van, és még meleg van ugyan, de azért már kimerészkedem délelőtt a házból. Szeretek sétálni, mert abból előbb-utóbb futás szokott lenni. Nem úgy értem, hogy sétálni indulok, és futás lesz belőle, hanem a rendszeres sétálásból lesz pár hét múlva igény a futásra.

Fájt kicsit a hasam (mármint az "izmom"), de azért ment ma is 19 hasprogram.

Megcsináltam a rakott krumplit, kábé az örökkévalóságig fogom enni, jó nagy adag lett (szeretem, ha nem kell mindennap főzni), és hát ugye olyan túl sokat meg nem lehet enni belőle. Tiszta spórolás ez a fogyi, volt már olyan is, hogy azért csináltam, mert pont kapóra jött, egy nehezebb anyagi időszakban. Egyrészt tovább elég, amit főzök, másrészt nem futok ki a mozgóbolthoz egy kis nasiért, ami kétezer Ft, és öt perc múlva nincs (mármint nem VOLT). És ez azért hetente akár 3-4 alkalommal is előfordult ám...

Igyekszem mindig picit alámenni a kalóriakeretnek. 1.800 hivatalosan mehet, de inkább úgy gondolom, hogy ez a kezdés lesz, aztán újraszámolom. Amikor utoljára fogytam sokat (kalóriaszámolással), az 8 éve volt (meg előtte persze), és akkor bizony még bőven 50 alatt voltam, nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy évről évre csökkent az anyagcserém.

Csak jelzem, hogy egyébként meg háromnegyed órát füvet is nyírtam (mert szabadnapom volt :P ), ami ugye nem minősül edzésnek, de azért folyt rólam a víz, mire bégeztem, és este hatkor ám. 

Holnap hivatalos mérés.

Jaj.

A negyedik nap volt a mai, kicsit fura. 

Reggel ráugrottam a mérlegre, nem tetszett, amit láttam, mindjárt egész délelőtt annyira éhes voltam. Nyilván nem, csak hát az érzelmek...

Tornázni nem nagyon volt kedvem, normál körülmények között el is blicceltem volna, hiszen 11 napja volt mindennap valami mozgás, szóval a fogyi miatt éppen kimaradhatott volna, de a szokás kialakítás miatt fontos - állítólag az első 30 nap olyan, hogy ha egy napot kihagysz, bármilyen szokásról van szó, akkor kezdheted elölről a számolást. Azt is mondják, hogy de ha megvan a 30 nap egyfolytában, na az akkor már szokás, hát szerintem ez nincs így, szokásnak az még nagyon gyengécske, de kezdésnek jó alap.

Gondoltam, hogy nyomok pár Jerusalema-t, épp az ilyen napok miatt tanultam meg, de a társasjátékos asztal-komplexum elfoglalja az egész nappalit, a Mindennapi lendületben meg éppen hasizom-nap van, gondoltam, ahhoz kevesebb hely kell majd. Így is lett, de szegény Zitának gyakran megemlegettem a kedves mamáját... Tudod, van abban valami meghitt, mikor fekvőtámaszban a lógó hasadat rugdosod a térdeddel, bele a tüdődbe, hogy majd megfulladsz. Jóvanazúgy, majd lesz ez másképp is... De ehhez már a saját kis hasprogramomat mellőztem :P

Azért jó érzés, hogy megvan. Bár a kerttel lennék ilyen ügyes...

Holnap főzni kell, már csak egy fél tányérnyi zöldségleveske maradt. Azt hiszem, rakott krumpli lesz, az elég veszélyes kaja, mert nem is annyira diétás, és ráadásul borzasztóan szeretem, de hát majd okos leszek. Asszem csinálok mellé egy kis fokhagymakrémlevest, majd azzal jóllakok előtte :) Ez persze csak a terv, majd meglátjuk, hogy alakul az élet.

Ma reggel időben, hatkor keltem, na persze hogy 90,5-t mutatott a mérleg. Nem baj, majd alakul az...

És elfelejtettem reggelizni, a 10 órás kávészünetben jöttem rá. Az étkezésem egyébként rém egyszerű: reggelire általában gabonapelyhet eszem, mióta nem lehet cukormentes kukoricapelyhet kapni, általában valami mézeskarikát. Ezt egyszer kiszámoltam, nem kell vele vesződnöm, amellett minthogy édes, kicsit megvéd az édesség-sóvárgástól, ami nálam elég kritikus tud lenni.

A többi étkezés teljesen random, viszonylag kevés húst eszem, sok levest, és főzelékeket. A lényeg a főtt étel, mert akkor nemigen kerül elő például a kenyér. Nincs is itthon, mikor enném? Ma zöldborsópörkölt volt tésztával, és még lesz holnap is. Ettem volna levest, ha kellett volna tölteni a hasamat, de nem volt rá szükség, marad holnapra. Amúgy is jobb, ha ritkábban kell főzni. 

A legnagyobb kihívás a fogyós időszakokban az alvás. Nem szeretek aludni, sose szerettem, sajnálom rá az időt. Olyan vagyok, mint egy négyéves, túl izgalmas az élet ahhoz, hogy alvásra pazaroljuk, nem? Viszont a folyamatos alacsonyabb kalóriabevitelnek az az eredménye, hogy többet kell aludnom (és fázni is szoktam, de ez most még nem aktuális). Sajnos tudom a fejemmel is, hogy a kevés alvás egyébként is a fogyás ellen dolgozik, szóval most erre szánnom kell egy ideig...

Ma is MNL edzés volt, és már 18-nál tartok a hasprogramban. Annyira vágytam sétálni, csak aztán... á. Pedig a térdemet könnyebb helyretenni séta közben. Nem is merek ugrókötelezni most, míg rendbe nem jön (adok neki pár napot).

Ma folyamatosan emlékek cikáztak a fejemben arról az időről, amikor legutóbb megtettem ezt az utat (akkor 89-ről 65-ig). Azok az apró érzések, amiket észreveszel, hogy jé, íve van a derekamnak! jé, milyen kemény a fenekem! jé, azelőtt ezt meg azt még nem tudtam megcsinálni, most meg...

Például ma már leért az ujjam hegye, amikor lehajoltam :P

Egyébként van egy fix mércém az erőnlétemre: a fekvőtámasz. Nemrég valahogy sor került rá, és kiderült, hogy képtelen vagyok normális fekvőtámaszokat csinálni. Nyilván egyrészt gyenge vagyok, másrészt meg nagyobb súlyt kell(ene) emelgetni. Nem csinálok fekvőtámaszokat, csak időnként meg fogom nézni, mennyit bírok - merthogy anélkül is egyre többet kell bírni - logikusan -, hogy erre kifejezetten edzenék, ha egyszer egyébként na szóval érted.

Amikor elkezdtem, 3 ment. Ma tudtam négyet :D Na?

Ráálltam a mérlegre, de nem tudom, mennyire hiteles, mert majdnem másfél órával többet aludtam. Mindegy, három hónap múlva már semennyire sem lesz érdekes :) Inkább csak olyan szempontból van jelentősége, hogy ne essen rosszul, ha esetleg négy nap múlva meg többet mutat a mérleg reggel hatkor...

Nőtt a fenekem :P , de az nem baj, csak annyit jelent, hogy megjelent a háj alatt az izom - végtére is elég sokat rohangáltam a múlt héten.

A mai edzés MNL 21 napos kihívásából volt, fájt a térdem - azért 90 kiónál megérzik az ízületek a mozgást -, de Ho'oponopono-ztam rá. Mint ahogy tegnap a fuldoklásra is. Nagyon frusztráló, hogy bizonyos mozdulatoknál a torkom összeszorul, a legindokolatlanabb mozdulatnál is. Azelőtt akkor vettem észre, mikor a mozdulat során a mellem belegyűrődött a torkomba (mittomén mikor ráülsz a sarkadra és előrehajolsz), de tegnap csak egy egyszerű tricepsz-gyakorlat volt állva. Mindegy, a lényeg, hogy eszembe jutott, hogy tisztíthatok rá.

Hasprogram 17.

Ja, elkezdtem gondolkodni valami jutalom-félén, azt kábé sejtem, hogy egy négyzetes szemű gyémánt kirakót szeretnék. Tök felesleges, tehát nem veszem meg csak úgy, de jutalomnak tökéletes (éppen ezért). Csak még nem tudom, mi legyen a feltétel. 85 kg? Vagy ügyesen teljesített napokhoz kössem? Vagy botlásmentességhez x ideig? Na majd kitalálom...

Bár egy hete is van már, hogy elkezdtem figyelni az életmódomra, még mindig nem az igazi a hozzáállásom. Igaz, ebből nem voltam itthon 5 napot, ami akkor is megingatós, ha már benned van a rutin, úgy döntöttem, hogy mindenképp kell egy kis lökés ennek a fogyiprogramnak.

Van elszámolótársam, és nem miatta kevés, hanem mert olyan régen meg sem kíséreltem már a fogyni-akarást, hogy az erre vonatkozó akaraterő- és kitartásizmaim teljesen elsorvadtak. Az igaziakról nem is beszélve :)

Ezért kezdem el ezt a fogyinaplót, hogy legyen sokkal jobban a fókuszban ez a téma - és ezért osztom meg. Ha van kedved, gyere, és írj kommentet minden nap, és meséld el, Neked hogy ment ma. Ez segít Neked, mert érzed majd, hogy nem vagy egyedül, és segít nekem, mert érzem, hogy figyeljük egymást.

Leginkább az érzéseimről és a megéléseimről fogok itt írni, meg a mozgásról. Az étkezésről max annyit, hogy sikerült-e tartani vagy nem. A gyenge láncszem a mozgás, tényleg nagyon gyenge vagyok, csak ülök a gép előtt vagy a festős-asztal fölött egész nap, és minden hobbim is valami ülve-alkotás vagy olvasás...

Ezért az első lépés nekem most az, hogy a mozgás a mindennapok része legyen, egyelőre napi 15 percben. Van egy hasprogramom, ami hasprés-nyújtott lábemelés-plank, mindig annyi darab, amennyi másodpercig tart a plank. Most 16-nál tartok, 13-mal kezdtem, fokozatosan és folyamatosan emelni fogom.

Előkotortam egy ugrókötelet, és rendeltem egy olyan spéci hulahopp karikát, hogy a 15 percen kívül napközben is átmozgassam picit magam, az ülőmunka szüneteiben, csak 1-2 percig akár. 

A 15 perceket Szászhegyessy Zita programjában csinálom, bár nem mindennap ezt, nem akarom magam megkötni, mégis akarom, hogy többnyire valami igazi edző által vezetett edzés legyen, mert ezek komolyabb fejlődést adnak, mint az ilyen-olyan edzésvideók a neten (általánosságban csak, természetesen).

Holnap megmérem magam, és kiteszem. Erről annyit lehet tudni, hogy egész életemben nem voltam még olyan kövér, mint most. De hát innen szép nyerni. Úgy érzem, a legjobb idő a kezdésre ez a mostani. Úgy érzem, most már az életem többi területe beáll szépen, van benne annyi rutin, hogy jöhet egy "új", van rá figyelem, lehet prioritás.

Idézőjelbe tettem, mert nincs benne semmi speciális. De hiszek abban, hogy mindenkinek megvan az a rendszer, az a néhány szokás, amit ha betart következetesen, akkor fogy. Sőt, abban is hiszek, hogy ez nem csak egyénenként más és más, de a fogyás folyamata során is változhat, vagy az adott ember adott élethelyzetéhez. Igen, kell tudatosság és önismeret, hogy az ember kialakítsa magának azt a "módszert", ami neki, most, ebben az élethelyzetben működni fog. És időnként felül kell vizsgálni.

Amit én most követek, az a kalóriaszámlálás, némi mozgással. 

A kalóriaszámlálás nekem most azért a legoptimálisabb, mert

1. utálom a kötöttségeket, és így azt eszek, amit akarok, amit kívánok, amire épp lehetőség van (amikor sokat dolgozom, vagy úton vagyok).
2. különösen azért, mert nekem elég problémás a bevásárlás. Kicsi faluban élek, és nincs autóm. Itt egy bolt van, ami 11-kor bezár, aztán 14:00-15:30-ig van nyitva (csak hétköznap), és persze eléggé drága, viszont bemenni a városba bevásárolni busszal egy fél napos program. Ami nem lenne baj, de én rettenetesen tudom sajnálni erre az időt, amellett korlátozott a mennyiség, amit egyszerre el tudok hozni. Átlag havonta egyszer elvisz egy-egy barátom kocsival, akkor jól feltankolok, már amiből lehet. Szóval azt eszem, ami van itthon :P
3. mint sok túlsúlyos ember, én már nem bízhatom a testem jelzéseiben. Egyáltalán nem attól függ, hogy "éhes" vagyok-e, hogy szükségem van-e ételre. Sokkal inkább a hangulatomtól, a stressz-szintemtől, satöbbi. Ráadásul amikor az ember fogy, mindig egy kicsit kevesebb kaja van benne, mint kellene, hát még, mint amit szeretne. Szóval maradjunk annyiban, hogy én bizony nem tudom józanul-pontosan megítélni, mit és mennyit kellene ennem ahhoz, hogy fogyjak. (se túl sokat, se túl keveset)
4. A fogyáshoz kitartás kell, ehhez pedig stabil érzelmi alap. Ha számolom a keretemet (ami nekem most 1.800 kalória, ez nyilván csökkenni fog, ahogy fogyok), akkor pontosan meg tudom majd mondani, hogy elvárhatom-e az eredményt, vagy nem. 

Nem képzelem, hogy mindig be fogom tartani a keretet. De ha tudom, mikor igen, mikor nem, akkor nem fog felesleges frusztráció terhelni azért, mert "már mióta csinálom, és nem fogyok, nekem ez nem működik", mert tudom, hogy miért nem, és hogy semmi baj, csak jobban oda kell figyelni.

A mozgás egyelőre minimum napi 15 perc bármi, és egy kis hasprogram, csak azért, hogy a megnyúlt hasam tudjon visszarendeződni, és ne lógjon a bőröm (annyira :P ), amikor már nem lesz benne (annyi) zsír. Szeretek sétálni, de az nem lesz mindennap, mert az legalább 45 perc. Lehetne egyébként mondjuk heti háromszor fél óra is, és lehet, hogy később majd variálok, de egyelőre a szokást szeretném beépíteni, hogy a mozgás a napjaim része. Ezt csak úgy lehet, ha MINDENnap csinálom, mindennap pedig csak annyit tűzhetek ki, amit tényleg mindennap be lehet szorítani, ha sűrű is a nap. Ha nincs kedvem, akkor majd táncolok (ezért megtanultam a Jerusalema-t :D )

Mérni hetente kétszer fogok, egyelőre nem lesznek fix napok, mert még ősszel fogok utazni, de úgy tervezem, hogy hétfő-csütörtök lesznek a mérős napok.