Szép lett a mérés eredménye. Nem annyira releváns talán, hiszen másfél órával többet aludtam, de ha az október 1-ei eredményhez hasonlítom, amikor szintén így volt, ahhoz képest is szép, szóval na.

Csak jelzem, hogy ma is - miután másfél órával tovább aludtam, mert nem bírtam felkelni - aludni kellett délután vagy 2 órát...

Gyakorlatilag az egész napom egy folyamatos edzés volt. Folytatom a lakásfelújítást, és kipakoltam a kisszobát. Reméltem, de nem lehettem teljesen biztos benne, hogy képes leszek rá: egyedül áthúztam a teljesen összerakott franciaágyat a hálóból a konyhán át a nappaliba. És persze voltak kisebb darabok is, meg szerintem a lépésszám is rendben volt. Érzem is a hátizmaimat. Egész nap angyalok sertepertéltek körülöttem (nyilván kérésre), hogy vigyázzanak a derekamra és minden egyéb testrészemre.

Azért a 25 hasprogramot is megcsináltam.

Az ebéd ugyanaz, mint tegnap, de úgy, hogy beleférjen egy doboz olajos hal, 10 deka kenyérrel. A halat kerülgetem vagy két hete, csak szeretettem volna megcsinálni a tejszínes-halas tésztámat, de nem kaptam póréhagymát, szóval akkor már mindegy, megettem így.

Ma késő estig dolgoztam (a lakásfelújítást csinálom inkább nappal), és éhes voltam, meg különben is felkelt a vágy bennem, hogy többet egyek, mint szabad (néha kibukkan a lázadás), de végül ittam csak egy üres koffeinmentes kávét, most meg már mindjárt alszom. Viszont jött a muzsikálós autó, és pavlovi reflexként mozdult az agyam és a lábam, hogy nyúljak a pénztárcámért és induljak, de végiggondoltam, és persze nem mentem. Az érdekes az, hogy nem fogyókúrás akaraterővel nem mentem, hanem tök ésszerűen vettem át a pro és kontra érveket, és így döntöttem. Az jó lesz, ha ezek a reflexek elmúlnak.

Még holnap piros spagetti lesz, aztán elfogy. De aztán is valami tésztaféle lesz, mert a pesto megromlik, ha nem eszem meg hamarosan.

Hát, kalandos este volt.

A mai edzés neve: bevásárlás a városban. Direkt vittem a lépésszámlálót, hogy ellenőrizzem, betudható-e edzésnek egy ilyen kirándulás. 7.200 lépés jött össze, ennek a fele 13 kg súllyal... Szerintem igen, ez edzés volt. Ha figyelembe veszem, hogy a hosszú edzésnek is elkönyvelhető sétám ötezervalamennyi (üres kézzel), akkor meg főleg. A legklasszabb az volt, hogy ott voltam a boltban, és NEM VOLT megkívánás. Ez azért érdekes, hogy olyan ritkán megyek így boltba, hogy szépen kialakult: amikor megyek, biztos veszek valami "bűnös" finomságot. Okosan ettem délben, 500 kalória keretem volt még, ami elég sok, de nem kellett semmi. Még egy doboz gyümölcsjoghurtot se vettem, de még egy kicsit se (pedig a fél literes az adagom...). Sőt, SEMMIT sem kívántam meg, azaz hazajöttem, és almát ettem, meg tojáslevest, ami itthon volt, vagyis nem mai szerzemény. 

Ja de, egy bűnös dolgot vettem mégis, egy félliteres light kólát. De nem 2 litereset, mint szoktam, és a bűnösség ezesetben nem a túlzásban nyilvánult meg, vagy az elrontásban, csak hát ugye mérgező szegény :P

Viszont ez volt a szerencsém, hogy a városban lenyomtam az edzést (most az a szabály, hogy este hatig meglegyen), mert amikor hazaértem, valami olyat kentem a DM-szerzeményeim valamelyikével a szemebe, hogy konkrétan 3 és fél órán keresztül arra tisztítottam, hogy jesszus, remélem, megmarad a látásom, és már majdnem az ügyeletet hívtam. Persze fizikai síkon is tisztítottam a szemem, öntöttem bele az aloe aktivátort, és tudtam, hogy ennél jobbat egy orvos se tud vele csinálni.

Na mindegy, megmaradtam, már jól vagyok, és a lényeg, hogy még pont belefértem az időben a többi szokásba, és még a 25 hasprogramot is megcsináltam. Nagyon nehéz volt, érződik, hogy nem fokozatosan jutottam el, hanem a múltkor büntetésből emeltem, de mindegy, azért megy, és most kicsit nem növelem.

Egyébként az ebédem is tojásleves volt, meg a tegnapi piros spagetti, és egy darabig még ez is lesz, mert még csomó van.

Holnap mérés.

A mai nap rettenetesen szétfolyt, de tényleg, az hagyján, hogy semmi szokásommal (nem csak a fogyissal, hanem a többi fejlesztendővel) nem haladtam, de még csak nem is játszottam egy jót.

Igazából fogyis témával foglalkoztam, nagyon közvetve. Az van, hogy számolgattam, hogy nyár elejére, amikor majd énekelni (fellépni) fogok megint, akkor egészen csinos leszek már, és talán nagyobb kedvem lesz sminkelni. És a napokban jött szembe egy viszonylag drága sminkpaletta, amit gondoltam, hogy kitűzhetném valami jutalomfélének. Azonban rájöttem csomó dologra ezzel kapcsolatban, és arra, hogy tanulnom kell ezzel kapcsolatban dolgokat, és utána járni, és ez a téma szippantott be ma.

De az is lehet, hogy ez csak következmény volt, mert még aludni is kellett délután, szóval az enerváltság alapból is lehetett.

Sajnos ez belassított, úgyhogy se mozgás, se hasprogram....

Viszont komolyabban főztem, okosabban ettem, mint tegnap (vagy máskor). Először is főztem levest (tojáslevest), mert a tegnapi nagyon rosszul esett. Ma is tésztát főztem, piros spagettit szójából. Macerás, mert külön kell számolni a tésztát, a szószt és a sajtot. e simán a keretben voltam, ügyesen,

Na jó, megyek inkább aludni.

Megvolt a reggeli mérés, végre talán megmozdult valami. Egyébként megszámoltam a "lépcsőfokokat" 17-nél járok, szóval igazából tetszik vagy sem, teljesen reális... Gondolkodom rajta, hogy ki kellene tenni megint a falra egy lépcső-számlálót.

Ma egyébként nem voltam ügyes, és persze egyébként nagyon ügyes voltam. Pestos tészta volt az ebéd, és az a helyzet, hogy sajnos annyira szeretem, sajttal ráadásul, hogy nem tudtam megállni (pedig milyen jó lett volna, ha holnap nem kellett volna főzni...), szóval ahogy voltam, együltő helyemben megettem az egészet. Gyakorlatilag negyed egyre bennem volt majdnem 1.700 kalória. Itt voltam nem ügyes. Aztán mégis ügyes lettem, mert megfizettem az árát: azóta csak két cukor nélküli kávét és két nagy almát ettem - ennyi fért bele.

Az edzés annyi volt, hogy elmentem a boltba - ja, tudom, nekem ez már edzés, de tényleg, egyébként hetek el tudnak telni, mire kiteszem a lábam a házból. Levittem a lépésszámlálót, hogy tudjam, megtehetem-e, hogy edzésnek számítsam. Hát megtehetem, mert hosszú edzésnek 5.300 lépés számít, ez meg 2.580 lett. Meg 25 hasprogram.

Elkezdtem a házban a lomtalanítást, csak kis lépésben, de előbb-utóbb eljutok majd a ruhákhoz, na az érdekes lesz, úgy értem, tényleg izgalmas. Csomó ruhám van abból az időből, amikor 65 kg voltam, nem dobtam ki őket, hátha jók lesznek még. Most először érzem, hogy van rá esély, és jó lesz így válogatni majd.

Egyébként van másfél kötött pulóverem is. Az egyiket direkt kisebbre kötöttem, a másiknak olyan a mintája, hogy több méretre is jó lehet. Most nem haladok vele, mert nyári, de mire elkészül - na vajon mekkora leszek?

Holnap mérés, végre megint várom :P

Jó nap volt a mai. Bevettem a szokáslistámba, hogy legyen meg az edzés még este hat előtt. Mert megcsináltam az edzést (majdnem) mindig, ha szinte éjjel kellett is, hogy kipipálhassam, de utáltam, és magamat se szerettem érte. Ma volt először így, és mit mondjak, tuti érzés! Ami külön segítség lesz, hogy találtam egy jó edzést YouTube-on.

https://www.youtube.com/watch?v=WxAkMuXERBE&list=PLdHFsSRlA9pmTvjMnTTI1oTIvNNzO9hX8&index=33&t=1345s

A Low Impactra, és a nincs ugrálásra kaptam fel a fejem - vigyázni akarok a térdeimre, míg be nem olajozódnak -, és épp fél órás, ami nekem most ugye heti háromszor már "elvárás" a napi 15 percek mellett. Belenéztem, és nem tudtam, hogy mennyire lesz nehéz, mert 50 másodpercig csinál egy mozdulatot, ami a magamfajta hátnemolyanerősnek kihívás, viszont a gyakorlatok között van 10 másodperc szünet, ami viszont segít. Szóval úgy voltam, hogy csinálom, amíg bírom, aztán majd növelem alkalmanként, mint a hasprogramot. Viszont ez a fajta edzés erősít és izmot épít, szóval hasznos... Végül 23 percet bírtam, és csak két gyakorlatnál kellett picit pihenni, plusz nyújtottam picit, így megvolt 25 perc, és a 25 hasprogram.

De nem ez a legizgalmasabb, hanem hogy nincs érdemi hang a videóhoz, nem kell nézni, hiszen egyszer megnézed, mi a mozdulat, és kész. Van olyan, hogy épp rohadtul nincs kedvem az edzéshez, legrosszabb esetben olyankor szoktam sorozat közben step-padozni, de azt nem érzem elégnek, bűntudat marad utána. Viszont ezt a videót simán telefonon oda tudom tenni a film alá, és igazi edzést tudok nyomni úgy is. Nem az igazi, de vészhelyzeti megoldásnak tökéletes, Le kell venni a hangot, ami kár, mert visszaszámol az egyes mozdulatok végén, ami pont azért jó, mert épp filmet nézel közben, de meg tudom hekkelni, már szedtem le visszaszámlálós hangot, kis meló, és lesz hangnélküli-de-visszaszámlálós edzős videóm.

Érdekes volt az evés megint, de benne a keretben, az a lényeg, meg hogy elfogyott az a nyomorult gabonapehely párnácska. Mondhatnád, hogy miért nem dobtam ki, a válasz az, hogy csak. Nem dobok ki ételt. A normális ember válasza erre az, hogy te vagy inkább a kuka, és igaz, de ez van. De volt még sok leves, szóval még vacsorára belefért az a kis főtt krumpli, amit csütörtök óta koptatok, és már csak 15 deka volt, lesütöttem serpenyőben, és ütöttem rá két tojást.

Nosztalgiás érzésem is lett. Az ötelemes étrendben szerettem, hogy reggel meleg kaja volt, télen praktikus, lehet, hogy kicsit macerás, de hát hatkor kelek, éppenséggel beleférhet. Sőt akár a leves-vacsorát is vissza lehetne hozni. Sajnos az édeskrumpli-forrásom behalt, de majd megpróbálok varázsolni valamit.

Ééééééééés 89,8 kg!!!

Mondjuk nem annyira valós, mert másfél órával tovább aludtam a szokásosnál, és akkor kevesebbet mutat a mérleg, szóval mindig ugyanakkor kell, de nem baj, a hivatalos mérés csak hétfőn lesz, szóval addig még nyugodtan igaziból is lehet 90 alatt :)

Na erre ma a tornát elblicceltem, ma más szokásaimban voltam ügyesebb, de az is eljön, amikor mindenben egyformán leszek ügyes. Viszont "büntetésből" ma 25-re vittem fel a hasprogramot, basszus csak 3-mal több, mint tegnap, de majd belepusztultam. Pfff. Viszont ha úgy nézem, hogy 12-vel kezdtem, és ez meg már majdnem fél perc plank, akkor meg majdnem büszke vagyok magamra :)

Ma paprikás krumplit akartam főzni virslivel, de megint elcsúszott a reggeli, és akkor megint a 15 deka párnácska volt  (MINDJÁRT ELFOGY VÉGRE!!!), és úgy döntöttem, inkább főzök egy nagy fazék zöldséglevest, az kompenzál. További büszkeség, hogy kettőkor jutott eszembe, hogy éhes vagyok, és még főzni kell, és erősen kísértett, hogy akkor már elpusztítom azt a 10 deka párnácskát, hogy ne hergeljen már, de nem. Inkább megvártam, míg megfő a leves, (párnácska holnap reggelire), és véletlenül a vajgaluskából kifelejtettem a vajat, szóval még könnyebb lett a kajám :P

Jó kis nap volt a mai. Spenót volt és főtt krumpli és tükörtojás, és bár elmaradt a reggeli (sürgős postázás volt), és amikor végre hozzájutottam az evéshez, már olyan éhes voltam, hogy 15 deka gabonapehely-párnácskát ettem meg, este fokhagymás-tejfölös főtt krumpli volt a vacsora, így azzal kompenzáltam.

A 15 perces edzés gyanánt ugróköteleztem. Neeeeem, nem tudok egyhuzamban 15 percet ugrókötelezni, csak 7 48-as kört csináltam, pár perces pihenőközökkel. Nekikezdtem a nyolcadiknak, de az már nem ment.És ma volt hasprogram is, 22 (cipőben), két nap szünet után.

És ennyi.

Minden okom megvan, hogy reménykedjek: holnap végre újra elhagyom a kilencvenest... :P

Egyébként a hónap végére 66,36 %-ban teljesítettem a fogyás-feltételeket. Ez 9 %-kal több, mint a múlt hónapban, ami igazából csak 5 nap volt. Szóval ilyen szempontból elégedett vagyok, hiszen 5 napig könnyű (lehetett volna), de 30 napig ennyit elérni, az sokkal többet ér. Remélem, tudom növelni októberben.

Na megvolt a hivatalos mérés.

Még mindig nem tetszik, de legalább valami elindult. Az érdekes az, hogy súlyban több vagyok, mint mikor elmentem itthonról elrontani a dolgokat, de a centik az előző 89.4 kg-hoz tartozóhoz hasonlítanak a legjobban. És tudod mit? Ha mostantól havonta csak, de minden hónapban 70 dekát fogynék (ennyi jött össze végül), akkor is haladok, és akkor is megfordult a tendencia.

Spenótot ettem és főtt krumplit meg tükörtojást, desszertnek fél marék gabonapehely-párnácskát, vacsorára kis fokhagymás-tejfölös pirítóst.

Az edzés nagy séta volt. Fájdogál a fejem mostanában, és nem tudom, hogy a front miatt (bár évek óta nem voltam érzékeny rá), vagy nagyban történik bennem a méregtelenítés (minden oka megvolna rá), vagy mert keveset ittam mostanában (szerintem nem, de mittomén, a testem mit gondol), vagy mert keveset voltam levegőn. Úgyhogy sétáltam egy nagyot. Nem is séta volt ez, hanem gyaloglás. Szóval minden szempontból komoly edzésnek számított.

• fáztam, ezért jó gyorsan mentem végig, hogy kimelegedjek.
• rengeteg volt a hatalmas tócsa (földút), úgyhogy cikk-cakkban kellett menni. Elvittem a lépésszámlálót, hogy megnézzem, a km mennyi lépés, de lehet nem releváns a végeredmény :P . Végülis 5.378 lépés jött össze.
• Mindenütt mély sárban mentem, csúszkáltam, úgyhogy a combom összes izmát éreztem körben, meg a vádlimat is.

Szóval a félórás edzés megvolt vagy másfélszer ma :D

Ja, és ugróköteleztem is, 3 x 48-at. Üzenem azoknak a mű-ugrókötél-utánzat gyártóknak, hogy lófülét se ér a találmányuk.

Ezt akkor tudod, amikor kettőt se tudsz ugrani, ha nem emeled fel rendesen a lábad. Szóval minden ugrást rendesen meg kell csinálni, különben elakadsz. És ezt nem veszed észre, hogy lógatod a lábad, meg kamuból ugrálsz, ha csak egy botot pörgetsz a kezedben....

Nézegetem a shuffle-dance-t. Le is szedtem pár oktatóvideót. Nagyon pörgős, és nagyon ugrálós, szóval nagyon lehet mérni rajta a haladást és fejlődést. Nem az a célom, hogy megtanuljam jól művelni ezt a táncot, nem is tetszik annyira, de remek eszköz a "szórakoztató" edzéshez, már amikor majd nem akad össze a lábam három mozdulat után. Ja, pont mint az ugrálókötél, klasszul kiegészítik egymást.

Kicsit k...tam ma. (Nem csak a fogyiban, minden egyéb fejlesztendő szokásomat és a munkát is hanyagoltam kicsit, kell néha egy-egy szünnap.) Úgyhogy se torna, se hasprogram. És attól tartok, a hulahopp karika is hanyagolva lesz tavaszig: azzal nem számoltam, hogy vastagon-pulcsiba öltözve Á, semmi gond, most, hogy írtam, kipróbáltam, és kiderült, hogy pulcsiban is működik, csak kibújni nehezebb belőle. Viszont az ugrókötelezés meg lehet, hogy pont gyakrabban-egyszerűbben megy majd télen, mert szeretek cipőben lenni itthon (FlyLady), és akkor már rendes edzőcipőt hordok majd, és abban biztonságban vannak a térdeim. Főleg, hogy egyre könnyebb leszek. (Ebben van egy kis cinizmus, mert bár az agyammal TUDOM, hogy természetesen le fogok fogyni, hiszen mindent tartok, amit kell, csak éppen most a mérleg nem annyira azt mutatja, és na :P )

Ami a legfontosabb, az evés, abban a kalóriát tartottam, a minőséget nem :P . Töltött gabonapehely párnácskákat ettem, 20 dekát, ami azért gáz, mert gyakorlatilag az egész kalóriakeretem fele (meg egy kicsit több, ha a tejet is számoljuk, márpedig ugye számoljuk...), cserébe csomó almát ettem, meg kétszer is műlevest.

Holnap spenót lesz, az megint okos kaja. Igazából kellett a hely a fagyasztóban, mert be kellett tenni a kenyeret, szinte az egész kiló megmaradt, de pénteken vettem, most már nem maradhatott kint.

Reggel ráálltam a mérlegre. Mert várom, mikor szabadulok ettől a pár nyomorult naptól.

90,4

Anyád.

Komolyan rosszul esett, 3 nap alatt SEMMI nem ment le, azért az kiszúrás. Úgy értem, ilyenkor már csak amiatt is viszonylag hamar kevesebbet mutat a mérleg, mert hát anyagcsere is van a világon, és kevesebb súlyú kaja megy be, mint addig.

Mindegy, azért csak megcsináltam a napot, jól, jobban, mint ami szívből jött volna. Zöldbabfőzeléket főztem, amellé még belefért egy kis gabonapehely-párnácska, tudod, amit reggelinek inkább nem. 

A mozgás step-pad volt, 15 perc, de tényleg lendületes, szóval nem csak kamu. És ugyanazt a mozdulatot nyomtam 15 percig, szóval miafene, mégiscsak erősödöm?

Hasprogram 23.